Ez a nagytermetű vadlúd a házi ludak őse, a két faj jellegzetes gágogása is ugyanolyan. Az egyik legkorábban költésbe kezdő madárfajunk, enyhébb időjárás esetén márciusban már kotlik. Nádasok, mocsarak és sűrű növényzetű vízállások biztonságos részére, növényi anyagokból építi fészkét. Fészekalja legtöbbször 5-6 tojásból áll, a kotlás 27-28 napig tart, a fiókák szinte azonnal elhagyják a fészket, de még 50-60 napig a szülők vezetik, védelmezik őket. Ilyenkor több nyári lúd család alkot egy nagyobb csapatot. A szülők együtt figyelnek a kislibák biztonságára. A költőhelyekhez közeli gyepeken táplálkoznak, majd veszély esetén gyorsan a sűrű növényzettel borított területre húzódnak.

A Körös-Maros Nemzeti Park részterületei közül a legnagyobb számban a Kis-Sárréten költenek nyári ludak. Az elmúlt években 300 pár körül ingadozott az állományuk. Előzetes felmérések szerint ebben az évben is hasonlóra számítanak. A szokásosnál is enyhébb tél miatt már igen korán, január végén párokra szakadva mutatkoztak a költőhelyeiken. Február utolsó és március első napjaiban megkezdődött a tojásrakásuk. Legnagyobb számban a két halastó-rendszeren, valamint az Ugrai-réten, a Sző-réten és Kisvátyon mocsaraiban költenek. A költőpárokon kívül még több száz példány állomásozik itt, amelyek nemsokára elvonulnak majd.

Fotó: Őze Péter

A Cserebökényi pusztákon jelenleg a tőlünk északabbra költő példányokkal együtt mintegy 1000 példány nyári lúd tartózkodik. Az alkalmas élőhelyeken – elsősorban a halastavak közelében -, a nagy lilikek között elkülönülve, valamint 30-as, vagy akár 200-as csoportokban láthatjuk őket. Idén a tavaszias téli időjárásban korán párba álltak, március elején találták meg az első tojásaikat. A költőállomány felmérésére később nyílik lehetőség. Az elmúlt évben 135 pár költését regisztrálták a területen. A költőállomány nagyságát befolyásolják az adott év csapadékviszonyai. Az idén szárazak a mocsarak, így a nyári ludak elsősorban a tavak mellett kezdtek költésbe.

A Kígyósi-pusztán mintegy száz nyári lúd egész télen kitartott, de február eleje óta jól érzékelhetően fogynak, tűnnek el, mert viszonylag kevés a víz. Valószínűleg a legközelebbi vizes élőhelyekre, a békéscsabai bányatavakra mennek be. A jelek szerint idén az átlagosnál kisebb pusztai vízállások miatt nem kezdenek költésbe a Kígyósi-pusztán. A korábbi években is csupán néhány pár költött a területen.

A Dévaványai-Ecsegi pusztákon február első hetében egyre több magányos nyári ludat láttak, ami azt jelzi, hogy a párjuk már a fészken ül. Sok pusztai víz beszáradt, tehát a régi klasszikus helyek közül nem mindegyiken fészkelnek, de például Ecsegpusztán néhány vízálláson vannak nyári ludak. A fészkelő párok többsége a Hortobágy-Berettyót illetve a Kenderesszigeti-halastavakat választja. Évente átlagosan 30-40 pár költ a térségben, idén is körülbelül ennyire, esetleg valamivel kevesebbre számítanak, mivel kevés a számukra alkalmas költőhely, a halastavakról pedig az ott fészkelő bütykös hattyúk sokszor elüldözik őket.

Kardoskúti részterületünkön belül a Fehér-tavon nem költenek nyári ludak. A Sóstó-érben viszont 28 példányt láttak az elmúlt napokban, a Kakasszéki-tavon pedig két pár került szem elé. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy mindannyian itt raknak majd tojásokat. A korábbi években csupán néhány pár költött az említett területeken.

A Csanádi pusztákon az elmúlt két évben a szárazság miatt nem költöttek nyári ludak. Idén a kedvezőbb csapadékviszonyoknak köszönhetően jó vizes élőhelyek alakultak ki, így költésekre is számítanak. A Nagy-Zsombékban március első hetében 42 nyári ludat számoltak, melyek jellemzően már párban, szorosan összetartva úsznak a vízen, illetve táplálkoznak a mocsár körüli gyepeken. Várhatóan hamarosan tojásokon ülnek majd a Nagy-Zsombék nádasaiban. A Csikóspusztai-tóban is igen sok víz van jelenleg és itt is rendszeresen megfigyeltek három pár nyári ludat. A tájegységen belül általában ezen a tavon tart ki legtovább a víz, ezért itt mindenképpen eredményes költésekre számítanak.

A cikk bortóképét készítette: Lóki Csaba (Ludak)